Emlékszünk arra, mikor takarítottunk utoljára? A kutatások szerint az emberek kb. egy órát foglalkoznak a takarítással naponta. Szerintünk ez hasznosan eltöltött idő, vagy effektívebben is el tudnánk tölteni? Lehet, hogy meglepődünk, de a rendetlenségnek az otthonunkban negatív hatása van a kapcsolatainkra, az agyunkra és okozhatja a túlsúlyproblémákat is. Hogyan?
A rend jót tesz az agyunknak és a testünk többi részének is
Nem kell megtartanunk a legnagyobb rendet a világon, hogy egy tele mosogató elrontja a napunkat. Vagy, hogy a tonna ruha, mely kilóg a szekrényből felidegesítsen minket. Vagy, hogy kiabáljunk gyerekünkkel, melynek az ágyán az egészheti outfit, édességcsomagolások vagy pizzás dobozok találhatóak.
Ez természetes – az emberi agy már születés óta előnybehelyezi a rendet, rendszerességet, logikus elrendezést és az előreláthatóságot. Ezt könnyen megláthatjuk a kisgyermekeken, amikor az ablak alól egyszer csak eltűnik az autó, mely hónapokig ott parkolt és a gyermek nem bírja megérteni, hogy már nincs ott, csak tanácstalanul integet és azt mondja, hogy: „Nem!“
Ha rendetlenséggel vagyunk körbevéve, feleslegesen terheljük meg az agyunk megfigyelőképességét, melynek a következménye az, hogy elveszítsük a képességünket – nagyobb vagy kisebb mértékben – az összpontosításhra. Erre a Princeton egyetem kutatói jöttek rá. Azon kívül, hogy ezt a rendetlenséget gyakran/mindig muszáj figyelnünk az agy elveszíti az értékes munkaemlékezet egy részét.
A rendetlenség otthon nemcsak az agyműködésére hat, némelyik esetben stresszhez vagy akár depresszióhoz is vezethet. Mindez megfigyelhető az egészségügyi állapotunkon: az immunrendszer le van gyengülve, a test csak csökkentett mennyiségű ásványianyagot képes befogadni, és amikor mindezt összeadjuk, a cukorbetegség, szívprobléma vagy túlsúly keletkezése egyre valószínűbb. Ezért nem meglepő, ha egy háztartás vagy egy munkaasztal össze van takarítva, ez javítja az összpontosító képességünket, segít jobban feldolgozni az információkat és növeli a produktivitásunkat.
A rend növeli a háztartás működésének minőségét
A temérdek felesleges dolog az otthonunkban, túlzsúfolt szekrények, telerakott dohányzóasztal, káosz a konyhabútoron. A rendetlenség az otthonban nemcsak az objektív faktorokra hat negatívan, mint például az egészség és az agyműködés, de a szubjektív faktorokra, mint a kapcsolat az egyes családtagokkal.
A kutatások azt mutatják, hogy a rendetlenség befolyásolja a szerencse és a megelégetedtség szintjét a háztartás tagjai közt. És azt is, hogy ez a kapcsolat elég erős. Az individuális beállításon kívül a rendetlenség konfliktusokhoz vezethet a partnerek, gyerekek vagy szülők közt. Ha általánosítani szeretnénk ezt a dolgot, mondhatnánk, hogy az aki rendetlenséggel van körbevéve, vagy több ideje mozog benne, egy bizonyos idő után egy kaotikus emberré változik.
A káosz növeli a kreativitást?
Az internet tele van egy populáris mottóval: „a rend csak az idiótáknak van, egy intelligens ember elbír a rendetlenséggel is.“ Igaz ez? Megmutatkozott, hogy néhány embernél konkrét hivatásoknál a káosz hasznos a kreativitás érdekében. Ez is csak korlátozott mennyiségben igaz – mint például a rendetlenség a munkaasztalon. Az amerikai Minnesota egyetemen a kutatók letesztelték, hogy hat a rend/rendetlenség a munkaasztalon az emberre. A kutatásuk kimutatta, hogy az elrendezett asztalú alkalmazottak egészségesebb ételeket választottak és hajlottak az elismert megoldások felé.
Ellenkezőleg, azok az alkalmazottak, melyeknek rendetlenség volt az asztalukon, nem féltek a kreatívabb és bátrabb megoldásoktól. Pont a káosz az asztalukon segített nekik, hogy új perspektívából lássák a problémát és bizonyos mértékig befolyásolta a gondolkodásukat is. De, ha most szétdobálnánk az asztalunkat abban a hitben, hogy egy tökéletesen kreatív ember lesz belőlünk, egy kicsit csalódnánk: így nem fog működni.
Érdekes hozzáállással a rendhez a háztartásban, tehát az életben, a Marie Kondo hozzáállása. Ha már hallottunk erről a névről és többet szeretnénk róla megtudni, olvashatunk róla a hogyan tartsuk meg otthon a rendet a Marie Kondo szerint című cikkben.
