Az ősz egyik legizgalmasabb programja kétségkívül a szüret. Amikor a munka szó szerint meghozza a gyümölcsét, eljön az ideje, hogy betakarítsuk a szépen gondozott termést. A szüret az időjárástól függően, akár már augusztus végén elkezdődhet, ugyanis akkorra már néhány korai termés szépen megérik. Vannak azonban olyan szőlőfajták is, amelyek esetében a szüret akár az év végéig, decemberig is elhúzódhat. Az érett gyümölcsből persze sok mindent készíthetünk – lekvárt, pálinkát, bort. A legtöbben mégis a bor mellett döntenek.
A szőlőtermesztésnek nagyon hosszú hagyománya van. Először a ligeti szőlő vált ismerté, amelyből később kifejlett a borszőlő ma ismert fajtája. Az ókorban már fogyasztották a szőlő levét is, nem csak a termését, általában taposással nyerték ki belőle. A szőlőt főként a lányok és az asszonyok szedték, zajosan, rikkangatva mulatták közben az időt. A szüret ugyanis egy vidám ünnep – ezt pedig manapság az egyre népszerűbb szüreti bálok is bizonyítják.
Honnan tudjuk, hogy már jó a szőlő?
Fontos, hogy a szüret napját jól időzítsük, mert ez jelentős mértékben befolyásolja majd a borunk minőségét. Amikor a szőlő már teljesen kifejlett és édes, akkor a legjobb leszedni. Ezt pedig úgy tudjuk a legegyszerűbben megállapítani, ha megkóstoljuk. Vannak olyan bor készítők is, akik megvárják, míg a szőlő túlérik, így cukortartalmuk méginkább növekszik.
Hogyan zajlik a szüret?
Hangos kacajjal és pálinkával. Legalábbis a hagyományos szüreti eseményeken. Ugyanis, mint már említettük, a szüret egy alapvetően vidám esemény. Ilyenkor az egész család összegyűlik a kertben és szedegeti, vagdossa a szebbnél szebb érett szőlőfürtöket. Amikor már megtelt a kosár, a zsákok, és az összes szőlőt leszedtük, kezdődhet a borkészítés.
Első lépésben el kell távolítani a szőlőszemeket a fürtökről, majd jól összezúzni őket. Léteznek különféle kézi hajtású szőlőzúzó gépek, amik segítségünkre lehetnek ebben. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy a bogyó héja megrepedjen, de a magok ne sérüljenek meg. A szőlő a zúzás hatására átalakul cefrévé, ebből a must nagy része magától is kifolyik. Általában ez a legédesebb, legízesebb része. Miután szétzúztuk a gyümölcsöt, a maradékot ki kell préselni. A must fokát ilyenkor meg kell mérni egy cukortartalom mérő eszközzel. Ezt az eszközt refraktométernek hívják. A mustot addig kell cukrozni, amíg el nem éri legalább a 20 fokot. Ha az édesebb bort szereted, cukrozhatod akár 21-22 fokig is.
Fontos: ha vörösbort szeretnénk készíteni, a levet a préselés előtt át kell erjeszteni a héjon keresztül – innen kapja majd a bor a színét.
A mustot, vagyis a szőlő levét hordóba vagy tartályba rakjuk, ahol majd az erjesztés szakaszában átalakul borrá. Az erjedés is lehet kétféle – spontán vagy alkoholos- attól függően, hogy irányítottan vagy spontán zajlik le. A spontán erjedés során az élesztőgombák a talajból és a levegőből, valamit a szőlő héjáról bekerülnek a mustba. Innentől kezdve az erjedés lefolyása már csak a véletlen műve.
Az alkoholos erjesztés irányított művelet, amely során mesterséges élesztőket használnak, a must saját élesztőit pedig kivonják a folyamatból. Jó, ha nyitva hagyjuk a tartályt, ugyanis a levegő segít az erjesztés beindításában. Érdemes naponta legalább kétszer ellenőrizni, hogy minden rendben folyik e.
A bort ezután békén kell egy kicsit hagyni, meg kell várni, hogy szépen „kiforrjon” majd kitisztuljon. A folyamat gyorsításában segít, ha a tartályt meleg helyen tároljuk. Ez az egész procedúra nagyjából két hónapig tart. A munka pedig garantáltan meghozza a gyümölcsét.
